A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnapfeltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.
Előkerülnek a csokinyulak és hímes tojások, a barka, a sonka, a kalács, a kisbárány és kisnyuszi. Az emberek tojásfát állítanak, a gyerekek a kertben keresik az ajándékokat, a férfiak locsolni mennek.
Az ovális alakú tojás sok vallásban egyetemes szimbólum sok évezrede, az új életet, az újjászületést és a termékenységet jelképezi. Keresztény szempontból a húsvéti tojások Jézus sírból való kiemelkedését és feltámadását jelképezik, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét.
A húsvéti tojásdíszítés egyes források szerint a 13. századra nyúlik vissza. Ennek a szokásnak az egyik magyarázata, hogy tojást tilos volt fogyasztani a nagyböjt 40 napjában. A csirkék azonban továbbra is tojtak, ezért gyakran gyűjtötték és díszítették őket. Régen növényi színezékkel, természetes anyagokkal festettek tojást az asszonyok, ma a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen.
Honnan jött a húsvéti nyuszi? A Biblia nem tesz említést hosszú fülű, rövid farkú lényről, aki feldíszített tojásokat szállít a jól nevelt gyerekeknek húsvét vasárnapján; ennek ellenére a húsvéti nyuszi a kereszténység legfontosabb ünnepének kiemelkedő szimbólumává vált. A mitikus emlős pontos eredete nem tisztázott, de a nyulak, amelyekről ismert, hogy termékeny nemzők, a termékenység és az új élet ősi szimbólumai.
További híreink
